Fried István tanulmánya az Irodalmi Szemlében
A költészet napja alkalmából ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a Petõfi Irodalmi Múzeumban Márai Sándor munkásságáról. Fried István egyetemi tanár, Márai munkásságának kiváló ismerõje az író polgártudatával, polgárillúziójával, polgármegjelenítésének nemegyszer vitatott kérdésével foglalkozott. A vita lényege, milyen mértékben irodalmi/mûvészeti fogantatású ez a képzet, s lehet-e csak Thomas Mann polgártörténetébõl eredeztetni ezt a magatartásformát, vagy más összetevõi is vannak annak a kérdéskörnek, mely úgy fogalmazódik meg, valóban hõsies feladat-e polgárnak lenni, az írói vállalkozás avatja-e azzá, s van-e reális esélye, hogy a létezés vállalása feladattá váljék. Egy nap Márairól címmel közli a folyóirat az említett elõadást.
A magyar irodalom szabadságképeit idézi emlékezetünkbe Cs. Nagy Ibolya A katár madár üzenete címû esszéje, megerõsítve, hogy „a históriai idõbõl felbukkan a nép, melynek demokrácia-felfogása, szabadságeszméje századokkal elõzte meg a korát, s lett miatta céltáblája a királynak, ahogy istenképe miatt pedig céltáblája lett a pápának”. Itt említjük meg Duba Gyula Emlék és regény címû esszéjét is, melyben a szerzõ nemcsak a hatások logikáját követi, hanem regényeinek a „szövetét” is szemügyre veszi az ösztönök és a sors körvonalai, valamint emberméretû megpróbáltatásaink fényében. Az avnak a csukák, az Aszály, valamint a Vajúdó parasztvilág líraiságát vizsgálja, szembesülve a világirodalmi irányzatok elvárásaival is. Grendel Lajos tanulmánya (Magyar líra és epika a XX. században címmel) békésebb „vizekre” csábít: Móricz Zsigmond hatalmas életmûvével ismertet meg bennünket, a kiterjedt forrásmûvek megidézésével és a modern próza illusztris képviselõjeként. Következtetései egyértelmûek: Móricz Zsigmond „legjobb mûveivel, ha a nyugati és orosz realistákhoz képest megkésve is, világirodalmi rangot adott a magyar realista epikának.”
Szépíróink alkotásai közül Gál Sándor és Öllõs Edit verseire, valamint Aich Péter szokatlan elbeszélés-kísérletére hívjuk fel a figyelmet. Köszönti a lap a 80 éves Géczi Lajost, s részletet közöl az ünnepelt tanár, helytörténész és néprajzgyûjtõ közeljövõben megjelenõ nagykaposi városmonográfiájából is. Olvashatjuk a folyóiratban Ivan ©trpka beszélgetését Valér Mikula professzorral a szlovák irodalom klasszikusai sorozat elképzeléseirõl. A Tallózó rovatban Bodor Béla és Borbély Szilárd kritikáját találjuk, Tõzsér Árpád: Faustus Prágában címû verses drámájáról, mely az idei Ünnepi Könyvhét újdonságai közé tartozik. (zsolt)