Barabás Zoltán erdélyi költõ Kútbanézõk címû kötetének bemutatója a Vámbéry Irodalmi Kávéházban
Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéház legutóbbi estjén Barabás Zoltán nagyváradi költõ Kútbanézõk címû új verseskönyvét mutatták be. A teltház elõtt zajló könyvbemutatót Hizsnyai Zoltán, a Szlovákiai Magyar årók Társasága (SZMåT) titkára nyitotta meg, majd Mezey Katalin, a Széphalom Könyvkiadó vezetõje, a könyv felelõs kiadója mutatta be a kötetet.
Barabás Zoltán az elmúlt tizenöt esztendõ költõi termésébõl válogatta hetedik, gyûjteményes verseskönyvét, amely új, kötetben eddig publikálatlan kõlteményeket is tartalmaz. Verseire egyaránt jellemzõ a szubjektivitás, a személyes érintettség és a közösségi felelõsségvállalás. A költõ – mint elmondta – ezzel a kötetével, mely sorskönyvvé sikeredett, lezárja a múltat, és más irányba készül elindulni.
„Elvonatkoztathatatlan költõi attitûd: más, avagy mások helyett vállalni a világot. Ezt az igencsak nehéz súlyt, alapállást tette magáévá Barabás Zoltán, értelmezésem szerint. A »ki vagyok, s mi dolgom e világi létben« kérdésre mindenkinek keresnie kellene a választ. Aki szerencsés, az maga is meg tudja fogalmazni, aki szerencsésebb, ahelyett megfogalmazzák mások. Hogy Fortuna istenasszony kegyének számít-e ma az a tudás, hogy valaki verset tud írni? Nos ez diszkutabilis kérdés. Mert aki mások helyett is képes érezni, vállalni, gondolkodni és megfogalmazni, az máris sokszorozott felelõsséget vesz magára. S van, akinek ez szárnyakat ad, van, akit lehúz a földre, s elhallgattat mindörökre” – hangzott el Szászi Zoltán méltatásában.
Barabás Zoltán elmondta, nagyon boldog, hogy ismét eljöhetett Dunaszerdahelyre, mert úgy érzi, hazajött, hogy befogadták. Mint megtudhattuk, tavasszal lesz öt éve, hogy megjelent a nagyváradi Ady Társaság alapította Várad kulturális folyóirat, melynek õ az egyik alapítója és szerkesztõje.
Szászi Zoltán ezekkel a mondatokkal zárta a könyv bemutatását: „Hölderlin és Nietzsche árnyai, az istennel való vitatkozás, a teremtés kritikája, a jelen viszonya a teremtéshez, a teremtés viszonya a jelenhez s még oly sok megválaszolásra váró, átgondolást, értelmezést követelõ kérdés maradt bennem Barabás Zoltán kötetének elolvasása után. Sok éjszakát borultunk egymásra ezzel a kötetettel, miként Nietzsche borult a véresre vert öszvér nyakába. Lehet, nekem is szükségem lesz néhány évre, míg megtalálom mindazon kérdésekre a választ, amelyeket Barabás Zoltán oly tömör koncentráltsággal fogalmazott meg Kútbanézõk címû, most bemutatásra kerülõ kötetében.”
A költõ verseibõl két fiatal elõadó, Csánó Szabina és Nagy Tibor nyújtott ízelítõt. Hodossy Gyula, a SZMåT elnöke zárszavában kitért a Csallóköz és a Partium gyümölcsözõ kulturális kapcsolataira. A több éves együttmûködés termése például a közösen kiadott 1111 címû antológia is, melyben 11 csallóközi és 11 partiumi szerzõ írása szerepel, Barabás Zoltán elõzõ versgyûjteménye pedig Dunaszerdahelyen jelent meg, vagyis a Vámbéry törzsközönsége valóban régi ismerõsként köszönthette a költõt.
NAGY ERIKA