Debrecen - Sokféle ügyrõl váltottak már levelet az agoratagok, napjainkban pedig a Wass Albertrõl felállítandó szobor a téma. Az önkormányzat hozzájárult, hogy a készülõ mûvet a Medgyessy sétányon állítsák fel.
Több levelezõ – élükön Borbély SzilárdJózsef Attila-díjas költõ, az Alföld folyóirat szerkesztõje – határozottan vitatja, hogy ez jó döntés lenne. Ezen oldal hasábjain az errõl szóló vitából idézünk részleteket.
Kedves Borbély Szilárd! A kérdésem rövid: hány Wass Albert-könyvet olvasott? Völgyesi Zoltán történész kérdezte ezt az Agórán a költõtõl, azt követõen, hogy Borbély így fogalmazott: Wass Albert émelyítõen rossz bulváríró, valahol Szilvási és Berkesi környékén.
Borbély kérdéssel válaszolt: melyik az a mûve Wass Albertnak, amely véleményed szerint fõmûve, és Arany, illetve Krúdy mellé helyezi? Majd leírja, hogy jó pár regényét olvasta, s arra jutott: „... ahogy mondani szokták, az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz borokat igyunk. De újra elõ fogom venni, és figyelmesen elovasom azt a mûvet, amelyet ajánlsz.”
Völgyesi válasza: „Nem tudom, mi a fõmûve, egyesek szerint a Kard és kasza, mások szerint A funtinelli boszorkány, s azt gondolom, egyik sem helyezi Arany és Krúdy mellé.
Viszont az életmû egésze nem húzható rá arra a sémára, amit ajánlottál, A funtinelli boszorkány, amely messze a legolvasottabb mûve, biztosan nem. S bár ezt nem kérdezted, szerény véleményem szerint semmi baj nem származik abból, ha Wass Albert szobrot kap Debrecenben, ha jól tudom, ezt sokan támogatják.
Az más kérdés, hogy valóban nem Arany és Krúdy mellett van a legmegfelelõbb helye. De nem is a Bem téren, mert akkor szimpla politikai szimbólummá válik, miközben sokan – nézeteddel szemben – mûvei miatt olvassák. Baráti üdvözlettel: Zoltán”
És a válasz: „Kedves Zoltán, személyes ízlésem szerint tévedésnek gondolom, hogy szobrot állítsanak neki Debrecenben (mert ha íróként aposztrofálva teszik ezt, akkor várni kellene 40-50 évet), de ... elfogadom és tisztelem, hogy vannak, akinek fontos. ...
Nem tudom, hogy akik olvassák, valóban a mûvek miatt olvassák-e. Wass Albert mûvei egy értékvilágot és egy ideológiát közvetítenek. Úgy vettem észre, hogy aki Wass Albertet olvas, az nem olvas Esterházyt, pedig egyik is gróf, meg a másik is:-) Ennek mi lehet az oka?”
Barátsággal, Szilárd”
Válasz:
„Bizonyára tendenciaszerûen igaz, amit írsz, hogy aki Esterházyt olvas, nem olvas Wasst, de ez nemcsak ízlés dolga, nagyban befolyásolja, hogy mire Wass ismertté vált, már javában újraásták a népi-urbánus, jobb-bal lövészárkot.
Emlékszem, még a nyolcvanas évek végén megfért az akkori HitelbenEsterházy és Csoóri, sokan olvasták mindkettõt, nemcsak irodalmi alkotásaikat, de a publicisztikájukat is, s így az átlagértelmiségi nagyjából ki volt egyensúlyozva.
Nem létezett a mostani politikai ideológiai alapú „ízlésterror”, ami nem a politikában okozza a legtöbb kárt, hanem a kultúrában, így pl. az irodalomban. Esterházyt én is többet olvastam (talán minden mûvét), mint Wasst, pedig az utóbbi többet írt, s nemcsak azért, mert az utóbbit késõbb ismertem meg. Azonban méltánytalannak tartanám, ha Wasstól elvitatnánk az irodalmi értékeket, a „Funtinelli” talán jó példa erre: egy letûnt világ legendáit és valóságosnak tûnõ figuráit kelti életre, és nyelvileg is érdekes (mellesleg nincs benne semmi nacionalizmus, a szereplõk zöme vélhetõen nem is magyar, inkább román „hegyi emberek”, de ez tán nem is lényeg).
Véleményem szerint Író gyárthat mítoszt, szíve joga, kérdés, hogyan teszi – történészként viszont én sem szeretem az íróról gyártott mítoszokat (Lásd Koltay-film egyes részei), de az ellenmítosz-gyártásnak sem örülök. Üdvözlettel: Zoltán”