Zúgolódnak a kelet-szlovákiai termelõk

2005. augusztus 06. szombat Új Szó
Nyomtatás
A jövõ évi költségvetés a keleti megyék mezõgazdasága számára a likvidálást jelenti Kassa.
A jövõ évi költségvetés a keleti megyék mezõgazdasága számára a likvidálást jelenti Kassa. Közös nyilatkozatban igyekeznek felhívni a figyelmet a hazai agrárium áldatlan állapotára Kassa és Eperjes megye szakemberei. Az elsõdleges termelés helyzetét kritikusnak tartják, a gabonafélék rendkívül alacsony felvásárlási áráért pedig az államot hibáztatják. Szerintük 1995 óta nem volt ilyen kiélezett helyzet a piacon. „A termelés nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában csökkenni fog, fõleg délen, ahol a nagy szárazság következtében katasztrofális a helyzet. Ez komoly áresést eredményez, a takarmánygabona tonnája 2000 koronát, az élelmiszer-ipari gabona tonnája pedig 3000 koronát ér. Ennyiért eladni a terményeket egyenlõ az öngyilkossággal” – áll a nyilatkozatban, amelybõl az is kiolvasható, hogy az elmúlt három hónapban a szlovákiai gabona felvásárlási ára 26,7 százalékkal kevesebb volt az európai uniós átlagnál. Mindeközben a takarmányok reális ára már 1970 és 1990 között is 3000 korona körül mozgott. A kassai és eperjesi mezõgazdászok szerint Szlovákia kiszorult az uniós piacról, a raktározási körülmények miatt ugyanis a készlet minõsége romlik, azaz nem felel meg az európai normáknak, és míg Magyarországon és Csehországban már dolgoznak a probléma megoldásán, nálunk egyelõre semmi sem történik e téren. „A minõségi nagyraktárak többségét a külföldi üzletláncok birtokolják, amelyek ezáltal egyeduralkodóvá váltak a piacon, és nemcsak a hazai, hanem az európai felvásárlást is irányítják. Abszurdnak tartjuk, hogy a kelet-szlovákiai magtárakat külföldrõl, illetve Nyugat-Szlovákiából behozott gabonával töltik fel” – olvasható az állásfoglalásban. A kassai és eperjesi termelõk számításokkal támasztották alá azon aggodalmaikat, melyek szerint a 2006-os állami költségvetés a két megye mezõgazdasága számára a likvidálást jelenti. Azt állítják, a vidéki termelõk jövõre 4,2 milliárd koronával lesznek megrövidítve az uniós csatlakozási szerzõdésben ígértekhez képest. Az sem tetszik nekik, hogy a mezõgazdaságba irányuló uniós támogatásokat csak költséges fejlesztések után kaphatják meg, ami lépéshátrányt jelent az európai piacon. Ráadásul a régebbi tagállamok termelõi háromszor, sõt nem ritkán ötször nagyobb támogatást kapnak, mint õk. „Mindeközben a pénzügyminisztérium félreinformálja a közvéleményt, a mezõgazdaságot feneketlen zsáknak tünteti fel, amely csak nyeli a pénzt. Az igazság azonban az, hogy nem egészen négymilliárd koronás támogatás jut nekünk, miközben 2002-ben több mint 10 milliárdot kapott a mezõgazdaság” – olvasható a kelet-szlovákiai termelõk közös nyilatkozatában. A dokumentum aláírói a közraktárrendszer kiépítésének támogatására kérik a szaktárcát, az Agrárkifizetõ Ügynökségtõl pedig az uniós csatlakozás említett negatív hatásainak enyhítését várják. Simon Zsolt agrárminisztertõl azt kérik, tárgyaljon az EU illetékeseivel arról, hogy az intervenciós felvásárlásokat már október folyamán engedélyezzék, és elõbb az elsõdleges termelõktõl vásároljanak, csak ezután a gabonával kereskedõ vállalkozóktól. Ellenkezõ esetben a két keleti megye mezõgazdaságból élõ régióiban még jobban elszegényedik a lakosság, és a leszakadás már nem állítható meg. A tárca mindent megtesz A földmûvelési minisztérium szóvivõje szerint a tárca mindent megtesz, hogy a lehetõ legnagyobb mértékben kiegészítsék az uniós támogatásokat, ám a költségvetést a parlament hagyja jóvá. „Azt ajánljuk a gazdáknak, használják ki a közraktárjegyrendszert. Ennek lényege, hogy a gabonát bevihetik a kijelölt közraktárakba, ahol egy bizonyos összeget kapnak érte. Ha késõbb kiveszik a terményt, vissza kell adniuk a pénzt, azaz nem kényszerülnek közvetlenül aratás után áron alul eladni a gabonát” – mondta Czajlik Katalin, a tárca szóvivõje. A minisztérium keresi a lehetõséget arra, hogy támogathassa a régi magtárak felújítását, illetve újak építését. Bizonyos EU-s szabályok viszont a tárcát is kötik. Ilyen például az intervenciós felvásárlások kezdetének dátuma, amely egyértelmûen november 1-je. Az említett közraktárjegyrendszerre jövõre 1,6 milliárd korona áll rendelkezésre, ami komoly összegnek mondható. (juk) Betontorlaszokkal választják el a közlekedõsávokat JUHÁSZ KATALIN
Módosítás dátuma: 2005. augusztus 06. szombat