Mintegy száz ember halálát okozta a Kossuth téren 1956. október 25-én leadott sortûz. A történészek a mai napig vitatják, hogy mi történt pontosan, és ki adott utasítást a lövésekre.

1956. október 25-én felfüggesztették a kijárási tilalmat, tömegek lepték el az utcákat annak reményében, hogy a harcok már véget értek.

Horváth Miklós hadtörténész az InfoRádióban elmondta, hogy az Astoria Szállónál a civilek barátkozni kezdtek a szovjet csapatokkal, így fordulhatott elõ, hogy a fegyvertelen civilek magyar zászlókkal fellobogózott harckocsikon érkeztek a Parlament elé.

A kormánynegyed védelmére kirendelt erõk a hatalmas tömeg láttán pánikba estek, és máig tisztázatlan körülmények között az emberek közé lõttek.

A történészek máig vitatják, hogy ki adta ki a tûzparancsot. Az 1956-os Intézet kronológiája szerint Szerov tábornok - a szovjet KGB vezéralakja - adta ki az utasítást, mások szerint Szalai Zoltán orosházi határõr ezredes egysége kezdett lõni.

Azt sem tisztázták mindeddig, hogy honnan és hány helyrõl lõttek. Az biztosnak tûnik, hogy a mai FVM felsõ szintjárõl és a tér déli oldaláról is lõttek.

A mészárlásnak csaknem száz halottja és mintegy háromszáz sebesültje volt.