Szabadlábon a szépségkirálynõ

2007. április 18. szerda Kisalföld-2007-04-17
Nyomtatás
A volt rábaközi szépségkirálynõ szerint nincs az a pénz, amiért érdemes börtönbe vonulni.

 

 A volt rábaközi szépségkirálynõ szerint nincs az a pénz, amiért érdemes börtönbe vonulni. A kapuvári Nagy Éva négy évet ült 350 millió forint elsikkasztásáért. A Kisalföldnek adott interjúban elmondta: nincs semmije, a pénz nem nála van.
A volt rábaközi szépségkirálynõ szerint nincs az a pénz, amiért érdemes börtönbe vonulni. A kapuvári Nagy Éva négy évet ült 350 millió forint elsikkasztásáért. A Kisalföldnek adott interjúban elmondta: nincs semmije, a pénz nem nála van.

– Három napja van itthon, mik az eddigi benyomásai?

– Felfoghatatlan még az egész. Keveset mozdultam ki otthonról, örülök, hogy túléltem a börtönt. Az eddigi fogadtatás pozitív, a rossz hangok nem jutnak el hozzám. A barátokkal már találkoztam, szombaton vásárolni voltunk édesanyámmal, ott is összefutottam ismerõsökkel. A vasárnap délután nagyon jó volt, hosszú idõ után ez volt az elsõ, hogy nem kellett a visszautazásra készülõdni. Nagy újdonságot nem jelentek Kapuváron, hiszen rendszeresen jöhettem haza korábban. A hétvégén nagy esemény lesz nálunk, egyetlen bátyám nõsül. Azért vártak annyit a párjával, hogy én is itthon lehessek a nagy napon.

– Négy évet ült, az elõbb úgy fogalmazott, örül, hogy túlélte.

– Nagyon nehéz volt, elsõsorban a szeretteim hiányoztak. Nem fordulhattam a szüleimhez, amikor csak eszembe jutott, vagy szükségem lett volna rájuk. A börtönben az ügyvédem jelentette a családomat. Amellett, hogy a börtön nagyon rossz, vannak kellemes emlékeim is, de mindenkinek azt tanácsolom, mielõtt bármilyen bûncselekményt elkövet, gondoljon a következményekre. Nincs ugyanis az a pénz, amiért érdemes odakerülni. A szabadságot kárpótolni nem lehet, akármekkora összeg várja is az embert odakint.

– A bezártságot persze nehéz megszokni, fõleg egy olyan lánynak, mint amilyen én vagyok. Amíg Gyõrben voltam, próbáltam tanulni, olaszul és németül. Most szeretnék nyelvtanfolyamra járni, nyelvvizsgázni. Mikor Mélykútra kerültem, mindent a nulláról kellett kezdenem, konyhán dolgoztam és sikerült egy bõ fél év után megkapnom az enyhített végrehajtást.

– Megérte a négy év?

– Nem. A mai napig gondolkodom, hol volt az a pont, amikor elengedtem magamat. Nem jövök rá, mi volt az a pillanat, amikor ezt az egészet elkezdtem. Nem jövök rá, de lehet, hogy jobb is. Nincs az a pénz, amiért mindezt érdemes végigcsinálni.

– Volt szerelme, Platz József végig önre próbálta hárítani a felelõsséget. Felhozta például a Rejtõ E. Tiborral való kapcsolatot, a pénz elhelyezését. Azt mondta, „Éva tudja, miért ül", azaz ön tudja, hol az elsikkasztott pénz.

– Rejtõ E. Tiborral 2003 februárjában táncoltam a farsangi bálon, ennyi volt. Akkor jött a Kulcsár-ügy, Platz József próbálta összemosni a dolgokat, vádaskodott, hiszen legjobb védekezés a támadás. Valóban tudom, miért ültem, elkövettem a sikkasztást, de a pénz nem nálam van.

– Mit gondol Platz Józsefrõl?

– Jelentéktelen, nem gondolok semmit.

– Korábban azt mondta, úgy érzi, Platz az interjúiban megfenyegeti. Nem fél?

– Volt idõszak, amikor féltem, de most már nem. Megtanultam vele együtt élni, élem az életem, ha meg akar találni, úgyis megtalál. Bár nem hiszem, hogy õ most ezzel lenne elfoglalva. Ha viszont mégis, akkor rosszfelé indul el, hiszen, ha velem történne valami, mindenki tudná, kihez kell fordulni.

– Önnek „múltja" van, amit mindenki ismer. A jövõt már tervezi?
– Elsõ a munka, dolgozni szeretnék. Négy éven át a szüleim tartottak el, abból a pénzbõl, amit nem erre szántak. Konkrét terveim nincsenek. Ha azt kibírtam, amit a börtönben átéltem, akkor bármit el tudok képzelni. Most gyakorlatilag semmim nincs, a nulláról, sõt, mínuszból indulok, hiszen a szüleimnek tartozom. Õk persze ezt nem így látják, de én szeretnék valamit visszaadni nekik, kárpótolni õket.

– Marad szülõvárosában, az ismerõs környezetben?

– Nem menekülök Kapuvárról, nincs miért. A bûncselekményért leültem a büntetésemet, de azt sem jelentem ki, hogy biztosan otthon maradok. Majd meglátjuk.

– Egy rossz kapcsolat végén vonult börtönbe. Magánéleti kérdések már foglalkoztatják?

– Nem tudom, remélem, ha valaki közeledik hozzám, azt jó szándékkal teszi. Az biztos, hogy még egyszer azzal a négy évvel ezelõtti „kisnyúllal", ami voltam, senki nem találkozik. A naiv kislány, a balek négy évvel ezelõtt elveszett.
Cs. Kovács Attila–Turbók Attila

Módosítás dátuma: 2007. április 18. szerda