Ki gondolná, hogy a kombinált ruhadarab, vagyis a kombiné, e csinos fehérnemû – amely oly sokat sejtet és oly szexis tud lenni – elõdje az ing volt…
A fehérnemûk mindig is fontosak voltak a hölgyek számára. Igaz, az idõk folyamán szerepük, jelentõségük, anyaguk, no és nem utolsósorban fazonjuk és méretük jelentõs változáson ment keresztül. Ki gondolná például, hogy a kombinált ruhadarab, vagyis a kombiné, e csinos fehérnemû elõdje az ing volt…
Az ing ugyanis egyáltalán nem volt mindig egyszerû, megszokott és hétköznapi viselet. Sõt. Õse, a görög khiton és a római tunika gyapjúból készült. Nem az alsóruha szerepét töltötte be, hanem felsõ öltözékként viselték a hölgyek. A ruha alatt hordott vászoninggel a nyugati népeket a barbár Kelet ismertette meg. A honfoglaló magyarok felsõ öltözékük alá rövid vászoninget húztak.
A fehérnemû Nyugat-Európában ebben az idõben még nem volt ismert. E vászonból készült inget évszázadokkal késõbb is csak a jómódúak hordták, s a viselete a legnagyobb fokú fényûzésnek számított. Olyannyira, hogy a bajor Izabella francia királyné is mindössze három inggel büszkélkedhetett. Pedig gondolhatjuk, hogy õnagysága nem tartozott a szegényebb réteg közé. A középkorban a fürdõslányok kombinészerû ruhában dolgoztak. A célnak és a napi munkának e ruha abban az idõben tökéletesen megfelelt.
A francia forradalom aztán kisöpörte a divatból a hosszú szoknyákat, helyette lenge tunikákat kezdtek viselni a divatot követõ hölgyemények. Az áttetszõ, könnyû ruhák alatt azonban már nem lehetett vastag vászoninget, illetve alsószoknyákat hordani, így jött divatba a testszínû, testhezálló trikó. Kis idõ múlva ismét a vászonból készült ing lett a módi, s a trikó helyett a hímzéssel, csipkével szegélyezett fehérnemû tûnt fel. A kislányoknak ebben az idõben a térdig érõ ruhák alá bokáig érõ alsónemût, mellényt, inget és legalább két alsószoknyát kellett viselniük.
A XIX. század végén az angolok úgy döntöttek, hogy a fiatal lányokat felszabadítják ezektõl a plusz- és mondhatni, kényelmetlen ruháktól s megalkották az elsõ combinationt, azaz a mellény és az alsónemû kombinációját. A francia nyelv combinaisonnak nevezte el e ruhadarabot. E szó bécsi változatából aztán szépen lassan kialakult a magyar megfelelõje, a kombiné, ami természetesen csipkés s a hölgyek többségének ruhatárában még napjainkban is megtalálható.
Maller Emese
A XIX. század végén az angolok megalkották az elsõ combinationt, azaz a mellény és az alsónemû kombinációját, amely az évtizedek alatt nagy változáson ment át, a férfiak és a hölgyek legnagyobb örömére.