2017. november 9. - Közép-Európa nem politikai fogalom, csupán földrajzi meghatározás. Európa, úgy egészében, ugyancsak földrajzi képlet, méretében csak nyúlvágya a legnagyobb földrésznek, mindamellett az emberi történet felgyorsuló szakaszának, a középkorból az újkorba lépésnek főszereplője volt.
Európának három fejlődési szakasza volt: első a mediterrán térségében, a második a nyugati tengermelléken alakult ki. Padányi Viktor tanulmányfüzetben fejtette ki a közlekedés fontos hatását, befolyását az emberi történet alakulására. Százazföldi, lábon közlekedő élőlény létünk ellenére a vízi közlekedés lett a távolság leküzdésével az emberi társadalmak élénkítője. A harmadik fejlődési szakaszt az Ázsiából indult népvándorlási hullámok nyomán letelepedett népek állami keretekbe szerveződése hozta létre. A lengyel, a magyar, a cseh állam becsatlakozása a keresztény államok sorába zárta le Európa állami felosztását. Valójában ettől számíthatjuk Európa létejöttét, mint a kontinenst alkotó államok együttesét. Szerkezetileg egységesebb volt ezáltal, mint azóta bármikor. Az orosz pravoszláv államalakulatok már kerítésen kívülieknek számítottak, bár a földrajzi Európa keleti felét alkották.
A három fejlődési szakasz a mai napig sem jutott a kiegyenlítődés folyamatára. A nyugati tengermellék fejlődése túlhaladta a mediterrán térség fejlettségét, köszönhetően a tengeri hajózás fejlődésének. Mesés, csodás meggazdagodás korszaka jött el számukra, a XIX. században már alig maradt terület a Föld hátán, ami elkerülte a gyarmatosítás sorsát.
Közép-Európa népe még lovasszekéren közlekedett, a hűséges állatkák küzdöttek az ár, a sár, a fagy ellenében mindaddig, amíg végre megjelent a vasút. Ezt követően megjelent a robbanómotoros gépjármű, gyors ütemben kiépült Európa úthálózata. Közép-Európa, élen a nemrég egységes birodalommá lett Németországgal, a XIX. század harmadik harmadára a kapitalista fejlődés fellendülésével a nyugat nyomdokaiba lépett.
Ekkor jelent meg egy új szó a német politikai szótárban: Mitteleurópa. Új ország jelentkezett az imperialista hatalmak klubjába. Németország is keresett valami maradék tengerentúli gyarmatosításra alkalmas területet, de nagyhatalmi fejlődésének kellékeit a tőle keletre fekvő területek értékeiben látta. Ezt a szemléletet fejezi ki a Lebensraum elmélet. A minta a nyugati gyarmatosítók viselkedése volt, de nem tengeren, Drang nach Osten, keleti termőföldek vonzották, a korai kapitalizmus expanzionista természete értelmében.
Amikor nekilátott megépíteni a Berlin–Isztambul–Bagdad vasútvonalat, Németország angol gyarmati érdekeket veszélyeztetett. Végülis ez csak jelzésérték volt (a vasút csak 1940-re épült meg, angolok által) de a lényeg a tengeri hatalmak rettegése volt a német impérium erősödése miatt, hiszen megjelentek a tengerhajózásban is, jobb s nagyobb hajókkal.
Rövidre fogva, a nyugati hatalmak, kiegészítve Amerikával, két világháborút zúdítottak Németországra, ami végülis egész Európa tönkretételét és a mai napig tartó katonai, gazdasági, pénzügyi ellenőrzését eredményezte. Éppen napjainkban tapasztaljuk meg az amerikai belhatalmi zavarok nyomán, hogy Amerikában a politika teljesen függvénye a nagytőkések hatalmi törekvéseinek. A külpolitika is ennek a pénzhatalomnak a szolgálatában áll. A tőkés nyomulás legkifizetőbb módja a háború. Nagy háború, nagy profit.
Európa két téridegen fegyveres nagyhatalom megfelezett megszállása idején kísérleti alanya lett egy-egy politikai tudatmódosító kísérletnek. A keleti nem sikerült, a nyugaton alkalmazott módszer annál inkább. Lássuk a folyamatot.
A lényeget érintve, a nyugat-európai államok teljes politikai állománya összes pártjaival együtt, csakúgy mint a tájékoztató ipar egésze, amerikai tőkéstársaságok érdekei szerint működik. Csakúgy az Európai Unió minden hatalmi szerve is.
Kézenfekvő volt, hogy a Szovjetunió összeomlása után a felszabadult országokba, és az új Oroszországba is benyomul a nyugati tőke, és megvalósítja a nyugaton már kiérlelt gazdasági–politikai–közigazgatási rendszert. Könnyű műveletnek ígérkezett, hiszen a Szovjetunió mindig is központi kormányzatú volt. Csakhogy előlépett a függetlenség igénye az új utat kereső Oroszországban egy erélyes politikus képében, aki kitakarította az országból a rendszerváltás liberalista hiénáit.
Liberalizmusnak nevezik a Nyugaton egyedül érvényes politikai rendszert, ami bár több párt összesítő fogalmaként jelenik meg, de épp oly kizárólagos, mint volt a szovjet állampárt, de nem annak kiváltságos osztályával, hanem olyan általánosan, hogy aki ellene van, az fasiszta, rasszista stb. megbélyegzésben részesül, és az ilyen elveszíti munkahelyét, lehetetlen helyzetbe kerül. Ez biztosítja a nyugat-európai államok politikai egyöntetűségét. A másik lényeges tényező a liberalizmus elfogadásában, hogy felnőttek korosztályok, amelyek egyedei nem ismerik a politikai ellenzékiséget, elfogadják az engedélyezett pártok közötti válogatási lehetőséget, és mindezeken felül nem is kívánnak mást, mint ami van, mert nincsenek megélhetési gondjaik az általános jólétben. A migráns-beözönlés bármennyire is nem tetszik a nyugati polgárnak, nincs fórum, ahol megnyilatkozhat, a hatóságok őt marasztalják el, ha sérelem éri. De a rendőr, a bíró sem a maga szándéka szerint lesz részrehajló, hanem az előírás szerint. Ördögi szisztéma, félelmetes, ahogy működik az állam minden intézményében, a társadalom egészében.
Németország ma már nem közép-európai ország, mert szerves része lett a tengerpartiak amerikanizált szisztémájának, most már visszakapott keleti tartományaival együtt. Közép-Európának ma azoknak az országoknak együttesét tekinthetjük, amelyek amerikai döntéssel 45 évre szovjet átnevelésre ítéltettek. Szerencsére ez nem sikerült. És szerencsére a szovjet igától megszabadulva az amerikai kamatrabszolgaság sem sikerült. És nem lehet sikeres ezeknek az országoknak a beolvasztása egy központi kormányzatú, diktatórikus unióba.
Ezek az országok a maguk lábán akarnak élni, és egymás után függetlenítik magukat a nemzetközi pénzügyi ellenőrzésből. Ahogy Oroszország is cselekedett.
Ezek az országok nagy reményekkel léptek be az Európai Unióba, de csalódással tapasztalják, hogy más az, mint amit vártak. A legkirívóbban ellenszenves a mindenképpen káros migráns-áradat köteles elfogadásának követelése. Ez akkora abnormalitás, hogy ilyent csak Európa-ellenes, emberellenes gonosz politikai akarat jeleníthet meg.
Ebben a képletben Közép-Európa megtámadottként már nemcsak földrajzi, hanem védekezőként politikai meghatározás is, és mielőbb politikai szereplő is lesz.
Innét már csak olvasunk magyar újságok vonatkozó közleményeiből:
Közép-Európa politikai valóság lesz
— Közép-Európa egy feltörekvő, kiemelkedő térség, „ebben a régióban van a jövő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Szingapúrban rendezett szingapúri–magyar üzleti fórumon.
– A következő 15–20 évben az európai gazdasági növekedés középpontja Németországban és Közép-Európában lesz, ezért ebben a térségben érdemes befektetni – szólt a jelen lévő üzletemberekhez a kormányfő, hozzáfűzve: – Közép-Európa, benne Magyarország, gyorsasággal, rugalmassággal és piacbarát szabályozással válaszolt a világgazdasági kihívásokra.
A szingapúri üzletembereknek Magyarországot bemutatva Orbán Viktor azt mondta: egy olyan országról van szó, amelyben nincs nyersanyag és természeti erőforrás, de rendelkezésre áll mintegy ezeréves állami tapasztalat, és „a modern kor a magyarok kezére játszik”, mert a „nyersanyag-intenzív” világgazdasági fejlődés egyre inkább áttér a „tudásintenzív” gazdaságra.

Az európai jövő a visegrádi négyekben van
V4-csúcs – Orbán: – Az európai jövő a visegrádi négyekben (V4) van – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Varsóban, a Közép- és Kelet-európai Innovátorok Kongresszusa (CEE Innovators Summit) elnevezésű konferencián, amelyen V4-es kollégáival – a házigazda lengyel, valamint a szlovák és a cseh kormányfővel – közösen vett részt.
A miniszterelnök a konferencia keretében tartott pódiumbeszélgetésen kifejtette: arra számít, hogy az európai fejlődés súlypontja a kontinens nyugati részéről a közepére fog kerülni.
Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy tőlünk nyugatra mindenhol jelentősen változik az etnikai, társadalmi összetétel, ami szerinte hátrányos, „mi ettől megvédjük magunkat, és ez a mi oldalunkon nagyon nagy előny”.
Másrészt a V4-ek országainak továbbra is erős kulturális talapzata van, amelynek lényege, hogy bár modern társadalmak, de megmaradnak a keresztény fundamentumoknál. Azzal is érvelt a térség mellett, hogy Közép-Európában nem azokat becsülik, akik ügyeskednek, hanem azokat, akik letesznek valamit az asztalra. Ezért itt nem fog kiépülni egy segélyalapú társadalmi rendszer, ahelyett egy munkaalapú épül ki, ami szintén nagy előny – fogalmazott.
Így összegzett: „ha Európában van jövő, akkor az elsősorban Közép-Európában van”. Szerinte ugyanis a nyugatiak olyan „hátizsákokkal” indulnak a versenyfutásba, amelyekkel nehéz lesz boldogulni.
A miniszterelnök arra számít, hogy 8–10 év múlva úgy fognak beszélni a V4-ekről mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról.
A visegrádi együttműködést méltatva azt is mondta: hiszi, hogy a visegrádi tagállamok meg tudják újítani az európai demokráciát és az egész Európai Uniót.
Orbán Viktor Magyarországra kitérve kifejtette azt is: – bár az ország kijött a pénzügyi válságból, de a gazdasági növekedés 3 százalékos sávban van, ami a közepesen fejlett országok csapdája. A kérdés az – magyarázta –, hogyan lehet erről a szintről felugrani az 5 százalékos bővülési sávba.
– Innovációra, teljesen más gazdasági gondolkodásmódra van szükség – hangsúlyozta, majd megjegyezte, – ennek jegyében Magyarországon az innovációra szánt forrásokat kivették a minisztériumi struktúrából, áttették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba, és így egy bátrabb fejlesztéspolitikát folytatnak.
Kiemelte: „ha nem leszünk innovatívabbak mint a nyugat-európai országok, akkor (...) maradunk közepesen fejlettek”, ami persze még mindig sokkal jobb, mint a KGST-hez tartozni és szovjet megszállás alatt élni.
Beata Szydlo lengyel kormányfő a pódiumbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a visegrádi országok nemsokára az innováció jelképévé, „Európa startupjává” válhatnak. „Meg akarjuk teremteni az innovációs ökohálózatot úgy, hogy lehetővé tesszük az új, nagyszerű ötletek megszületését, és ezt a tudománnyal és a gazdasággal kapcsoljuk össze”.
A lengyel kormányfő kiemelte: – Magyarország példaadó az Európában bekövetkező változások terén, és a másfél éve Lengyelországban kormányra került Jog és Igazság (PiS) párt választási programjának gazdasági és politikai részét is megihlette.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint „a V4 nem helyettesítheti az EU-t, de jelentősége növekedni fog”. A V4-ek tiszteletben tartják egymás „specifikus vonásait, s ha valamiben nem értenek egyet, a közös nevezőt keresik” – mondta. – A V4-eknek erőteljesebben kellene együttműködniük az innovációban élenjáró országokkal, többek között Dél-Koreával vagy Japánnal – szorgalmazta a szlovák kormányfő.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő hangsúlyozta: – Térségünk versenyképességét „nem alacsony fizetésekre, alacsony adókra, hanem a jól képzett munkaerőre kell alapozni”. Egyúttal rámutatott a műszaki képzés támogatásának elsőrendű fontosságára.
A pódiumbeszélgetés végén a V4 miniszterelnökei az innovációs kezdeményezések támogatásáról szóló egyezményt írtak alá.

Közép-Európa országai együtt emelkednek fel?
– Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel – mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán csütörtökön, a Tatabányai Ipari Parkban. A miniszterelnök hozzátette, kiemelkedő a négy visegrádi ország gazdasági növekedése. Ha országaink teljesítőképességét nem számoljuk, az Európai Unióban szinte nincs növekedés. Európa leg-biztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa – fogalmazott.

Közép-Európa?kicsit huzatos hely?
– Közép-Európa a kontinens kapuja és bástyája, sokszínű, keresztény, multietnikus terület, „kicsit huzatos hely”, de mi mégis közös hazaként tekintünk rá – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a szlovéniai Mariborban.
A Fidesz testvérpártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) maribori kongresszusán a miniszterelnök, a Fidesz elnöke kifejtette: – Európában ma gyakran esik szó az európai értékekről, de gyakran úgy, mintha Brüsszelben őriznék ezeket egy széfben, amelynek „kulcsát csak néhány kiváltságos ember hordhatja a mellényzsebében”. Az igazság az, hogy valóban vannak széfek, amelyekben őrzik ezeket az értékeket, de ezek nem Brüsszelben, hanem az európai polgárok szívében vannak.
Kiemelte: – Sokak szerint „Európa Brüsszelben van”, onnan mondhatják meg a tagállamoknak, kinek mit kell tennie. Éppen ez a gondolkodásmód az oka, amiért 2008-ban kitört a pénzügyi válság, ez tette gyengévé a tagállamokat, és ez vezetett 2015-ben a migránsok ideérkezésekor is – vélekedett. – A vége az lett, hogy „a munkaerő szabad áramlását az illegális migránsok szabad vándorlása váltotta fel” – tette hozzá.

Szijjártó Közép-Európáról
– Noha Európa különböző okok miatt folyamatosan veszített versenyképességéből, Közép-Európa a józan észre alapozott gazdaság- és biztonság-politikájának köszönhetően ezzel ellentétes utat jár be, a magyar kormány pedig mindent megtesz az emberek és a beruházások biztonságáért – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Milánóban.
Szijjártó Péter a magyar-olasz üzleti fórum megnyitóján mondott beszédében kiemelte, a magyar modell bebizonyította, hogy nem kell választani gazdasági növekedés és költségvetési fegyelem között, lehetséges egyszerre elérni mindkettőt. Az ehhez a modellhez vezető gazdaságpolitikát Magyarország két alapelvre építette: „a siker és az érdem alapja az elvégzett munka”, a másik, hogy „az állam a semmiért cserébe nem ad pénzt”. Az állami juttatások nem normatív bázisra épülnek, hanem adókedvezmények formájában jelennek meg – mutatott rá. Hozzátette: aki a magyar államtól segítséget vár, a munkájáért járó fizetésen keresztül tudja azt megkapni.
Mint mondta, Magyarország számára az első a magyar emberek biztonsága, ezért mondtak világosan nemet „egy képmutató európai migrációs politikára már az elején”. A magyar kormány továbbra sem enged abból, hogy Magyarországon a magyar emberek és az odahozott beruházások biztonságban legyenek – zárta szavait a külügyminiszter. Csapó Endre