Mexikó új útra lépett (Magyar Nemzet)

2010. április 16. péntek Adminisztrátor
Nyomtatás

2000. december 4. - A hét végén Mexikóban beiktatták hivatalába Vincente Fox megválasztott elnököt. Hét évtized után a PRI - az Intézményes Forradalmi Párt - elvesztette a hatalmat, és Fox konzervatív pártja, a PAN nyert. A várható politikai változásokról kérdeztük Jorge Chen Carpentier nagykövetet.
A jelenlegi választási rendszert 1990-ben, a PRI uralkodása idején fogadták el. Milyen változások várhatóak?
- Minden államnak megvan a saját alkotmánya és választási törvénye. Mélyreható politikai változások esetén a legfontosabb a mexikói hatalmi struktúrán belüli egyensúly alakulása. Mexikónak nagyon széles alkotmányos és alkotmány feletti hatalommal felruházott elnöke volt. A reform lényegének annak kellene lennie, hogy megteremtse az egyensúlyt a hatalmi ágak között, és csökkentse az elnöki túlhatalmat. A július 2-i választások eredménye szerint nincs egyetlen pártnak sem abszolút többsége. Ennek megfelelően a pártoknak minden törvény elfogadásához konszenzusra kell jutniuk.
- A pártok támogatási rendszerének ellentmondásai Németországban és nálunk is politikai botrányokat kavartak. Voltak-e ilyen jelenségek Mexikóban?
- Fölmerült a gyanú egy esetben, de alaptalannak bizonyult. Mexikóban a választási költségek döntő részét központilag finanszírozzák. Ez jelentősen csökkenti annak veszélyét, hogy kétes eredetű pénzeket használjanak föl a kampány során.
- A korábbi elnök, Ernesto Zedillo a választást megelőzően 978 millió dollárt költött a nyomor enyhítésére a 91 legszegényebb körzetben. Volt ennek érezhető hatása a választási eredményekre?
- A kormány szociális kiadásait nem használták föl szavazatok szerzésére, ugyanakkor szeretnénk megszüntetni a szegénységet Mexikóban. Az ilyen családokban felnövő gyerekeknek dolgozniuk kell, és nem tanulhatnak. De mivel nincs szakképzettségük nem kapnak jobb munkát. Ráadásul rosszul tápláltak és nehéz körülmények között élnek. A szegény gyermekek az iskolában étkezési hozzájárulást kapnak, és a tanulásuk segítésére ösztöndíjakat alapítottak. Ez hosszú távú program, amelynek a végén reméljük, hogy ki tudnak lépni ebből az ördögi körből.
- Csakúgy, mint a nehezen beilleszkedő indiánok vezetőivel. Menyire súlyos gond a mexikói társadalom számára az indiánok szocializálása identitásuk megtartása mellett?
- Mexikóban nem beszélhetünk etnikailag egységes népcsoportról, hiszen csaknem félszáz - nyelvi és kulturális szempontból - különböző nép él az országban. Tiszteletben kell tartani a kultúrájukat és a sajátos társadalmi önszerveződéseiket. Fel kell viszont számolni azt a szegénységet, amiben ezek a népek élnek. A beilleszkedésükről saját maguknak kell dönteniük. Nem lehet az a célunk, hogy elveszítsék, elhagyják évszázados kultúrájukat.
- Egy magas beosztású rendőrtiszt nemrég 81 lázadó csoportról beszélt. Keverednek-e szociális, politikai és kriminális indítékok az ilyen csoportok tevékenységében?
- Azoknál a bűnöző csoportoknál, amelyeket kábítószer-kereskedelem és más ügyek miatt tartóztattak le, semmiféle politikai indíttatást nem lehetett kideríteni. Ami a chiapasi lázadók problémáját illeti, Vincente Fox a San Andrés Larrainzar-i egyezményből kiindulva szeretné megtalálni a megoldást, amelynek alapvető eleme az, hogy nagyobb önállóságot kapnának az indián települések.
- Mexikó lakosainak száma elérte a 99 milliót, ezzel a tizedik legnépesebb ország lett. Elbír-e ilyen népességgyarapodást az 1994-es válság után a mexikói gazdaság?
- A jelenlegi születési arány évente egy millió új munkahely teremtését feltételezi, és ahhoz, hogy ezek jól fizetett munkák legyenek, megfelelő képzésre is szükség van. Azt szeretnénk, ha a mexikóiak saját hazájukban találnák meg a kielégítő életszínvonalhoz szükséges feltételeket.
A gazdasági válságnak már régen vége: egynémely New York-i gazdasági minősítő intézet Mexikót a beruházások alakulása alapján feljebb értékelte. Az ország makrogazdasági mutatói nagyon jók, a belső adósság csökkent.

Zétényi Zoltán

Módosítás dátuma: 2010. október 01. péntek