2000./5. - Május 20-án nemcsak a túrkevei sétáló utcát vették birtokukba a juhászok, de a múzeumot is a pásztorélet készségeivel töltötték meg. A bográcsokban illatozott a birkagulyás, a vásári sokadalom csodálta a kovácsmester ügyességét, a szőttest készítő asszonyok fürge ujjait.  

A múzeum ez alkalomra új ruhába öltözött, és vadonatúj kiállítással köszöntötte a városba látogató érdeklődőket. A kunsági táj emberemlékezet óta a pásztorok birodalma, ezt az életmódot hozták magukkal az ősök, a nomád kunok és örökítették át évszázadok során az itt élőkre – mondta megnyitójában Szabó József, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke. – A pásztorkodás e tájon sokkal többet jelent, mint megélhetést, hiszen ez volt a meghatározó életforma.

A város munkavállalói szinte kizárólag a mezőgazdaságból élnek –  tudtuk meg Németh István polgármestertől. –   Az egykor ezer főt foglalkoztató autójavító vállalat 1992-ben tönkrement, így ma közel 30 százalékra tehető a munkanélküliek aránya. Évente 80 millió forint szociális segélyt  fizetnek  ki, és a felhalmozási alap négyszeresét teszi ki a szociális ellátás.

A város vezetői a kitörés lehetőségét az idegenforgalom fejlesztésében látják. A regionális PHARE-pályázaton elnyert 70 millió forinthoz 50 millió saját tőkét tettek, és folytatják a tíz évvel ezelőtt feltárt hőforrásra alapozott gyógyközpont fejlesztését. Befedik a medencét és gyógyászati, valamint közösségi épületet (öltözőt, büfét) emelnek. A gyógyfürdő (jó) híre napjainkra már Nyugatra is elterjedt, így az évi tizenöt-ezer vendégéjszaka többségét németek, osztrákok és svájciak veszik igénybe.

A polgármester ipari parkról is álmodik, ám egyelőre nem nyertek a pályázaton.

A túrkeveiek hagyományosan jó állattenyésztők, de ahhoz, hogy megérje állatokkal foglalkozniuk, több támogatásra volna szükség  – mondja a polgármester. Működik a városban egy sertés apaállat-telep, amely szolgáltatásként biztosítja a fajtiszta tenyészállat-utánpótlást. A tehenészetek egyesületbe tömörültek, extra és első osztályú tejet állítanak elő, de a Karcagtej Rt. négyhónapos fizetési késedelme csökkenti a termelési kedvet.

„Temetve ünnepelünk” – fogalmaztak kesernyés humorral a juhtenyésztéssel foglakozó mezőgazdák a Kevi Fesztivál sokadalmában. Az ország egyik leghíresebb állományú juhászatát éppen a közelmúltban számolták fel Túrkevén, mivel a bárányhús értékesítési ára 200 forinttal esett. A juhnyíró verseny résztvevőit mindez nem törte le, óriási ambícióval szabadították meg a gyapjasokat bundájuktól.

A férfiak versenyét ifjabb Piroska Zoltán, a nőkét Ozsváth Zoltánné, a csapatok vetélkedőjét a nőkből álló Kállai-csapat (Ducza Jánosné, Tóth Jánosné és Vincze Antalné) nyerte.

Zétényi Zoltán