Habermasék féltik a médiatörvény kritikusait (Index)

2011. január 25. kedd Adminisztrátor
Nyomtatás

2011. január 25. - Habermas és Nida-Rümelin felhívást tett a magyar filozófusok érdekében: a konfliktus középpontjában Heller Ágnes, Vajda Mihály és Radnóti Sándor áll, akik Orbán Viktor miniszterelnököt a médiatörvény miatt nyíltan kritizálták. Jürgen Habermas filozófus és Julian Nida-Rümelin, a volt kulturális szövetségi államminiszter aggódik amiatt, ahogy a jelenlegi hatalom nem kedvelt kritikusaival bánnak Magyarországon, áll a galamus.hu közéleti blogon.
"Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért - kezdődik a felhívás szövege. - Hellert és Vajdát már a kommunista uralom alatt is disszidensként üldözték. 1973-ban elvesztették professzúrájukat, és 1977-ben emigrálniuk kellett. A mostani nacionalista kormány alatt, amely a kétharmados parlamenti többségét az alkotmánnyal való visszaélésre használja, újra politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A kormányhoz hű sajtó uszít ellenük, valamint a körülöttük csoportosuló liberális filozófusok köre ellen, miközben a liberális kifejezés ismét a hazátlan-kozmopolita beállítottságú zsidó értelmiségi jelentését hordozza."
"A hatalom által indított támadás öt projektvezető ellen irányul, akiknél állítólag szabálytalanságok merültek fel az EU által nyújtott projekttámogatásokkal kapcsolatban" - áll a felhívásban. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004-es nemzeti kutatási és fejlesztési programján [2] Radnóti Sándor, Vajda Mihály és Steiger Kornél pályázatai is a nyertesek [3] közé kerültek. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos robbantotta ki a botrányt öt évvel az eset után, mikor rendőrségi feljelentést tett az akadémiai filozófusok ellen, és vizsgálatot öt, összesen több mint négyszázmillió forint értékű filozófiai pályamű ügyében indított [4]. Budai vizsgálatra Radnóti Sándor Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai című pályaműnek (témavezető: Radnóti Sándor), valamint az Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységességnek kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkáiban című pályaműnek (témavezető: Heller Ágnes) teljes dokumentációját is bekérte.
"Ezzel szemben a meggyanúsított kollégák megerősítik, hogy semmiféle személyes hasznot nem húztak honoráriummentes munkájukból, és hogy az anyagi javakat rendeltetésszerűen, és csak a projektben részt vevő kollégák kutatásaira használták fel - folytatódik a szöveg. - A feljelentés feltűnő módon a politikailag nem kedvelt filozófusok ellen és egy olyan tudományterület ellen irányul, amely a klasszikus Athént kutatja a kezdetektől, és ezen belül elsősorban a politikai közösségek alkotmányával foglalkozik."
Heller Ágnes, akit a Német Szövetségi Köztársaságban nemcsak a Lessing- és a Hannah Arendt-díjjal tüntettek ki, hanem tavaly Weimarban ünnepélyes keretek között a Goethe Intézet a Goethe-éremmel ismerte el, a rágalmazások miatt feljelentést tett [5] a Magyar Nemzet ellen, áll a közleményben.
"A mai napon azzal a felhívással fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit, és egyúttal legyenek tekintettel a kritikus hangokat hallató tudományos kutatókra és értelmiségiekre is - folytatták. - Azzal az országgal szemben, amely ma az Európai Unió elnöki posztját tölti be, s ahol a liberális alkotmányos rend alapvető jogait és eszméit sértik meg, az Európai Parlament túlságosan visszafogott magatartást tanúsít; az Európai Bizottság, mint mindig, most sem egységes; és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szűkszavú jelentéseket ad ki."