Egyre több pár egyáltalán nem házasodik
2006. március 4.
Az Európai Unió demográfiai hanyatlása már megállíthatatlan - derül ki egy kutatásból, amelyet a Die Welt közöl. Hiányzik a jövõbe vetett bizalom, valamint a biztonság a partnerkapcsolatokban is. A folyamatot súlyosbítja, hogy megszûnõben vannak a hagyományos társadalmi- és családi kötelékek.

Gyermekhiány a jövõtõl való félelem miatt címû cikkében Thomas A. Friedrich ismerteti a brüsszeli bizottság egyik, az EU demográfiai jövõjével foglalkozó tanulmányát. Ebbõl világosan kiderül: az uniónak e tekintetben sincs jövõje, demográfiai hanyatlása már megállíthatatlan. - Félelem a jövõtõl, túl hosszú tanulmányok, a munkahely bizonytalansága, valamint a megfelelõ partner megtalálásával kapcsolatos nehézségek tartják távol az európai nõket attól, hogy gyerekeket szüljenek - olvasható a cikkben.

2003-ban az unióban az átlagos szülésszám 1,2 gyermek volt, pedig a fiatal nõk két-három gyereket szeretnének - derül ki a brüsszeli bizottság által bemutatott, a Bundesinstituts für Bevölkerungsforschung (BIB) kutatásból, és a közel 30 ezer EU polgár megkérdezésén alapuló, a "Európa demográfiai jövõje" címû tanulmányból.

Finnország és Hollandia lóg ki jelentõsen 1,7 gyermekkel a drámai uniós átlagból. A legnagyobb gondot a tanulmányt készítõ csapatot vezetõ Ingrid Hamm számára a németországi, osztrák, belga, olasz és cseh helyzet okozza. Ezekben az országokban a legnagyobb az eltérés a kívánt gyermekszám és a megszületett gyermekek között.

Mi tartja vissza az uniós fiatalokat, hogy a gyakorlatban megvalósítsák gyermek iránti igényüket? Észtországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és a Szlovéniában a "jövõtõl való félelem" a legfõbb oka a kevés gyereknek. Különösen az új EU tagállamok polgárainak esetében mutattak ki a statisztikusok komoly félelmeket, perspektívátlanságot. Egyúttal szertefoszlani látszanak azok a remények is, miszerint az új tagok polgáraival lehetne az EU drámai lakosság csökkenését enyhíteni.

A gyermektelenség második leggyakoribb oka az életkor. Ez különösen érvényes azon országokra, ahol a családalapítás viszonylag késõn kezdõdik: Ausztriára, Belgiumra, Finnországra, Olaszországra és Hollandiára. Az a lesújtó mottó, miszerint "a gyerekek túl drágák" indít arra számos szülõt, hogy ne vállaljon egy második, vagy harmadik gyermeket. Ez a "költségfaktor" elsõsorban litván, lengyel és magyarországi szülõket tart vissza a gyermekvállalástól. Az a félelem, miszerint a gyermekvállalás komoly életszínvonal csökkenést jelentene és képtelen lenne a társadalom fogyasztási színvonalával lépést tartani, "meglepõ" módon a még viszonylagos jólétben élõ németek esetében jelent komoly ellenérvet.

Ezt a folyamatot súlyosbítja, hogy a hagyományos társadalmi- és családi kötelékek megszûnõben vannak, amit például a válások számának jelentõs emelkedése is jelez. 2002-ben az 25-ök átlagában a házasságok 40,5 százaléka válással ér véget. Ráadásul egyre több pár egyáltalán nem házasodik, a klasszikus életminta - tanulás, házasság gyerekek, házépítés - sokak számára már nem mûködik, a gyerekszülést olyannyira kitolják, amíg túl késõ lesz.
Keresztes Lajos
Forrás: Die Welt (welt.de)