2005. augusztus 17. Mindössze egyetlen hét a különbség a magyar történelem elsõ királyának feltételezett két koronázási idõpontja 1000 karácsonya és 1001. január 1-je között. Ám sokkal fontosabb a tény, amely szerint István Rómából, II. Szilveszter pápától kapta a koronát. A korabeli erõviszonyok szerint ez azt jelentette, hogy az új európai szabású magyar állam független, erõs országként és nem vazallus államként integrálódik Európába. Török József egyháztörténész a kor szakértõje a karácsonyra voksol. – A történészek alaposan megvitatták ezt a kérdést már. Azt lehet mondani, hogy István apjától, Gézától és az õt segítõktõl örökölte azt a függetlenségi koncepciót, ami megmutatkozik, mindennemû politikai megnyilatkozásában. Ez a függetlenség a keleti és a nyugati kereszténység között úgy valósulhatott meg, ha sem nem keletrõl, sem nem Nyugatról kapja a koronát István, hanem magától a pápától. Természetesen III. Ottó német császár beleegyezése kellett a koronaküldéshez, azonban a lényeg az, hogy az a korona II. Szilvesztertõl jött a magyar királyhoz és így nem tartalmazott semminemû politikai függõséget. István és környezete erre gondosan ügyeltek. A történészek többsége úgy véli, hogy 1000. december 25-én, 1000 karácsonyán lehetett István megkoronázása. Mivel a források a pontos napot nem tartalmazzák, volt olyan vélekedés, hogy 1001 január 1-jén lett volna a koronázás, de a karácsonyi dátum a valószínûbb. Engel Pál történész, akadémikus vitatja a karácsonyi koronázás idõpontját. – Nekem nagyon meggyõzõ volt az az érv, hogy a késõbbi magyar királylisták szerint a koronázástól a haláláig hét hónap és 14 nap telt el. Na most, ha augusztus 15-én halt meg, hogyha innen visszaszámolunk, akkor január 1-jén koronázták, és az nem karácsony. Természetesen nem az idõpont a lényeges, sõt ez egyenesen elhanyagolható ahhoz képest, hogy lényegében ekkor alakult meg Magyarország – vette át a szót az egyháztörténész. – Maga a koronázás egy rendkívül jelentõs dolog volt a korabeli Európában, ettõl vált a magyarok földje Magyarországgá, tehát Magyarországról azóta beszélhetünk, amióta a királyát megkoronázták, mert a magyar király ezáltal vált egyikévé Európa keresztény uralkodóinak. Tehát ahogy kialakult az európai államrendszer, ebbe kapcsolódott be István királysága és ezáltal Magyarország is. És hát ugye a koronázás maga azt jelentette, hogy az a rend és az a kultúra, ami épül, az latin nyelvû és keresztény kultúra. Biztos jele volt ennek a csatlakozásnak az egész intézményrendszer, végül is az esztergomi érsek vezetése alatt álló magyar egyház egyike lett Európa érseki egyházainak, amelyek közvetlen római pápától, a szentszéktõl függtek.