Egy fiatalokból álló alkotói csoport gyõzött az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc központi emlékmûvének elõkészítésére kiírt nemzetközi tervpályázaton - írja a Népszabadság.
2005. június 21.
Az emlékmû felállítására 2002-ben indított kezdeményezést Szõcs Géza író, amelyhez pártállástól függetlenül csatlakozott mintegy százötven értelmiségi - és errõl a Múlt-kor is beszámolt. Az ügy mellé állt Demszky Gábor fõpolgármester és Medgyessy Péter akkori kormányfõ, aki az Európa-terv részévé tette az emlékmû elkészítését az ötvenedik évfordulóra. Az eredményt tegnap hirdette ki a bírálóbizottság a Mûcsarnokban. Az I. díj alkotóit, Emõdi-Kiss Tamást, Papp Tamást és György Katalint 5 millió forinttal jutalmazták. A gyõztes pályamû 2006 darab, 2-8 méter magas fémoszlopokból álló, ék alakú alkotás, melynek mélysége 32 méter, s bizonyos területei bejárhatók. Az ék tengelye a Dózsa György úttal 56 fokos szöget zár be - olvasható a mûleírásban. Az egy pont felé törekvõ oszlopok felhasítják a tér burkolatát, a hely múltját, a tribün, az egykori Sztálin-szobor és a Felvonulási tér emlékét. Az emlékmûvet a városligeti Regnum Marianum emlékkereszt és az Idõkerék közötti területen állítják föl. 1956-ban itt döntötte le a tömeg a Sztálin-szobrot.

- 1956 csodálatos pillanat volt - mondta a díjátadón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. - A sokféleségbõl jött létre a közös nemzeti akarat. Nem hiszem - tette hozzá -, hogy egy '56 létezne, ahány résztvevõ, annyiféle emlékezet. A gyõztes pályamû alkotói nagyon fiatalok, számukra '56 már történelem. Van egy korosztály, lám, amely újraértelmezi a történelmet, így 1956 most már nemcsak a múltról, de a jövõrõl is szól.

Emõdi-Kiss Tamás 33, Papp Tamás 26, György Katalin pedig 37 esztendõs. Képzõmûvészek, építészek. Örömmel fényképezkedtek a miniszterelnök társaságában. Közben a bírálóbizottsági elnök, Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója elmondta, hogy 78-an pályáztak. A zsûri, melyben szobrászok, építészek, mûvészettörténészek és történészek vettek részt, arra jutott, hogy hagyományos pályamûvekkel a hatalmas teret nem lehet úgymond megragadni. Ezért érdeklõdést mutatott a különös megoldások - mint a gumiból készült vagy a világító effektusokkal ellátott, pára-gõzfelhõt kibocsátó alkotás - iránt is, ám végül a városképi jelleg miatt döntött az ék alakú metaforikus mû mellett. A három legjobbnak ítélt pályamû készítõinek osztottak ki pénzjutalommal járó díjakat.

Zsigmond Attila elmondta a Népszabadságnak: az, hogy a kivitelezést ki végzi, még nem dõlt el. Egyelõre annyi biztos, hogy a költségvetés az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékmûvére 650 millió forintot áldoz, és hogy az emlékmûnek 2006. október 23-án állnia kell.

- Kellemetlen helyzetben voltam - jegyezte meg az eredményhirdetés után Fónay Jenõ, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapító elnöke -, mert a bajtársak megbízásából voltam szavazati joggal nem rendelkezõ szakértõ. Féltem attól, hogy kirívóan rossz pályázatok is beérkeznek - ez megtörtént -, és hogy sokan sportot ûznek majd a pályázósdiból. Végül megnyugodtam, és sokat tanultam. A nyertes emlékmû nem nekem és nem nekünk, hanem az utókornak épül, és ez így van jól.