2003. május - Beszélgetés Bene Györgyivel, alias Ping-Pang-gal
Györgyi húszéves, a IMYME Erdőmérnöki Kar Környezetmérnöki Szak elsőéves hallgatója, és mellesleg professzionális asztaliteniszező egy osztrák csapatnál.
Éppen az ábrázoló-geometria gyakorlati jegy megszerzésén jutott túl.
– Bár annak idején mi csak azt tudakoltuk egymástól, hogy meg van-e, megkérdezhetem, hogy hányast kaptál?
– Közepest.
– Miért éppen a környészséget választottad?
– Mindig érdekelt a biológia, a környezetvédelem. Bevált a választásom, de nagyon nehéz.
– Most hány vizsgátok van?
– Bonyolult, mert Mosonmagyaróvárról jöttem át egy félév után, s a kredit rendszer miatt, egyes tárgyakból mehettem tovább, másokból mint például ábrázolóból - elölről kellett kezdenem. Most tehát csak három tárgyat viszek, de ez a három a legnehezebb: az ábrison kívül az állatrendszertan és a növényrendszertan. Úgy látszik az életem mindig ilyen bonyolultan zajlik. De, hogy még bonyolultabb legyen, szeptemberben kezdem a mérnöktanári másoddiplomás szakot is.
– Mióta játszol a sógoroknál?
– Érettségi után mentem ki.
– Hol érettségiztél?
– A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.
– Ezek szerint budai leányzó vagy?
– Eredetileg kiskunfélegyházi, de a sport miatt jöttem föl Pestre a Statisztikához.
– Hogy' találtak Rád Kiskunfélegyházán?
– Édesapám volt az ottani férficsapat szakosztályvezetője. Így kezdődött. Aztán jöttek az eredményeim, és a Statisztika elcsábított. Ez még általános iskolás koromban történt.
– Az ausztriai csapatba ki csábított?
– A kedvesem, aki osztrák, és egy nyaralás alkalmával ismerkedtünk meg.
– Hol laktok?
– Bécsújhely közelében, Neunkirchenben.
– A némettel hogy' állsz?
– Most tettem le a nyelvvizsgát.
– Osztrák állampolgár leszel?
- Á, nem. Úgyis nemsokára az EU tagjai leszünk, tehát mindegy, hogy milyen állampolgár vagyok.
– Ha nem vagyok indiszkrét, mennyit keres egy profi pingpongozó Ausztriában?
– Többet, mint itthon. De ebben a sportban nem keresünk annyit, mint mondjuk a focisták. Nincs meg a havi egymillió forint.
– Kocsival vagy vonattal jársz?
– Még nincs kocsim, de nagyon jó a vonatközlekedés Sopronba. Óránként mennek a vonatok és olcsóbb is.
– Jut-e időd a sporton, a tanuláson és a párodon kívül valamire? Mondjuk szakestélyre.
– Nem nagyon, úgyhogy én pogány vagyok, nem kereszteltek meg. Ilyenkor, nyáron, amikor kapunk másfél hónap szünetet, több a szabadidőm. Július közepén újra kezdődik az alapozás, szeptember elején pedig a bajnokság.
– Az osztrák nemzeti bajnokság.   
– Igen, és itthon is.
- Csak az egyéni versenyekre járok haza. Osztrák színekben játszom, de egyéniben szerzem a pontokat.
– Hányadik vagy a magyar ranglistán?
– Tizenkettő-tizenharmadik.
– Válogatottság?
- Voltam kétszer EB-n. A felnőtt csapatba nehéz bekerülni, mert a Bátorfi-Tóth-kettős jó erőben van. Én még fiatal vagyok.
– Előtted a pálya...
– Előttem.
– Védekező vagy támadó stílust játszol?
– Támadó, ráadásul balkezes vagyok, jól szerválok és a tenyeres az
erősségem.
– Sok sikert, erőt és jó szerencsét kívánok! És jelképesen megkeresztellek, legyen a neved alias Ping Pang.
– Köszönöm szépen.    Zézé (Fotó: 2Z Fotó&Média)