Történetek az Első Emeletről – 1. (Popcorn)

2010. szeptember 15. szerda Adminisztrátor
Nyomtatás

1997./6. - A történelem előtti idők
A mai tizenévesek számára az Első Emelet születése már időszámításuk előttre esik. Rohan az idő... azok a tinilányok, akik bőrig ázva visítoztak a Budai Ifjúsági Park színpada előtt, ma már komoly családanyák lehetnek. És hol van már az Ifipark?
Lobogó, Beatrice, Solaris, Óceán. Má már sem lobogás, sem tűző Nap, sem végtelen hullámok. Egyedül a Beatrice dacol az idővel. A rockzenét játszó Lobogóban ugyan Berkes Gábor volt a billentyűs és a főideológus, énekes nélküli zenéjük azonban garantáltan alkalmatlanná tette az együttest arra, hogy előbbre lépjenek a nagy zenekarok kis előzenekara című státuszból. Ez pedig egyenlő volt a zenekar fölbomlásával. ..t-Bogdán Csaba útja a Piarista Gimnáziumból egyenesen a bazilikába vezetett, ahol barátaival - köztük Kisszabó Gáborral - nagy közönség előtt celebrált beatmisét, Csaba ráadásként Piramis, P.Mobil és Mini koncertekre jár az Ifiparkba és AC/DC-t játszik a Hidrogén zenekarban. Közben a Beatrice felvételt hirdet a szólógitáros posztjára. 1981-ben Csaba felköti a babos kendőt. Amikor Nagy Feró csapata alól kihúzzák a színpadot már nagyon vágyik egy kis nap- és dicsfényre. Így átmegy a Solaris zenekarba. Mint később kiderül, ott már együtt van a fél Emelet. Kisszabó Gábor 1982 nyarán vesz egy mély levegőt, föláll, kilép a Solaris próbaterméből és ezzel a zenekar életéből. Három követője akad: Bogdán Csaba, Raus Ferenc és Tereh István. Ők négyen tekinthetők az Első Emelet szülőatyjainak. Napokon belül Berkes Gábor is csatlakozik a kvartetthez, hatodiknak pedig Cser Györgyöt hívják, hogy legyen egy
énekesük is. Tizenöt évvel ezelőtt hivatalosan is megalakul az Első Emelet együttes.
Tereh István szeret álmodni. De a legjobban azt szereti, ha az álmai be is teljesednek. '82-ben mind gyakrabban álmodik egy jópofa srácokból álló sztárzenekarról.
Amikor megírja esedező levelét az egykori Országos Rendező Iroda mindenható osztályvezetőjének, hogy „a most alakult I. Emelet zenekarnak működési engedélyét megadni színeskedjék”, még a legmerészebb álmaiban sem gondolja, hogy néhány év múlva az ország legsikeresebb zenekara lesz az Emelet, és közel egy millió lemezt adnak el.
Mivel Magyarország határait több, mint hetvenöt éve nemhogy óceán, de még egy kicsiny beltenger hullámai sem nyaldossák, az Óceán együttes tagjai a fotós kedvéért kénytelenek beállni egy strand zuhanya alá. A rituális fürdőzés olyan hatásos, hogy rögvest kiadják kislemezüket. Még a Táncdalfesztiválra is eljutnak, de szerelésüket nemsokára a kukába
hajítják, mert a Kuka-blues című dal nem arat osztatlan sikert. Az énekes, Patkó Béla erősen elgondolkozik, majd úgy dönt, fölveszi inkognitóját és Kiki néven új életet kezd. Szerencsés, pert az Emeletben éppen új szó
vivőt keresnek.
Eközben egy Szentmihályi Gábor nevű dobos, zenekarával turnéra indul Olaszországba. Sajnos a fiúkat elég hamar fölégeti a Nap, úgyhogy Skandináviába távoznak. Itt viszont a zenészek annyira elhidegülnek egymástól, hogy emberünk a hazatérést választja. Berkesék pedig őt.
Együtt tehát a kis csapat, jöhet a növekedési fázis. Már ami a rajongók táborát illeti. Az Emelet koncertek híre futótűzként terjed. Ma már hihetetlenül hangzik, de a Hanglemezgyár még nem vevő a zenekar nótáira. Persze ami késik, nem múlik,
A történet nem lenne kerek Gesztenye, az az Geszti Péter nélkül. Éppen egy kórházi ágy nyomja a fenekét, amikor Berkes Gabi figyelmes lesz néhány rémes rímet hordozó papírlapra a gyógyszerek és gyümölcslevek között.
Berkes elévülhetetlen érdeme, hogy fölfedezi a barátjában szunnyadó tehetséget. ZÉTÉNYI ZOLTÁN