Aniston miatt vágták ki a tocsogós szexjelenetet

2005. július 20. szerda Index
Nyomtatás
Mr.
Mr. és Mrs. Smith Az egymás elõtt 5 évig rejtõzködõ szupertitkosügynökök története néhány jópofa kiszólást leszámítva annyira jólfésült, hûvös és visszafogott, mintha pornószínésznõk olvasnának tõzsdehíreket - a lehetõség benne van, mégse mûködik. Húzóneveknek azért fizetnek 8-10 millió dollárt egy ilyen filmért, mert a plakátot látva úgyis bemennek az emberek nyálcsorgatni kedvencükre, a többi meg le van tojva. Brad Pitt és Angelina Jolie ebbõl a szempontból ideálisan széles spektrumot fognak le a nyálcsorgatásra hajlamos csoportokból, a nem is maradnak el a sorok a kasszánál. Sajnos azonban tipikus trailerfilmmel van dolgunk, azaz az összes relatíve emlékezetes megmozdulást megismerhettük már valamelyik másik film elõtt, az a plusz 118,5 perc nem tesz hozzá semmi maradandót. A mesterségesen generált pletykahájp - összejött-e Brad Angelinával, avagy sem - legalább olyan súlyos nyomot hagy a filmtörténelem széljegyzetében, mint a moziszékek szövete a seggeken. Az egymás elõtt diszkrét topmenedzsereknek álcázott überhájtek bérgyilkosok egy küldetésen egymás munkáját lehetetlenítik el, majd 48 órát kapnak a szemtanú, azaz házastársuk likvidálására. Félóra intro után úgy tûnik beindul az akció, de nem, csak másfél óra után pörögnek fel igazán az események egy halovány csavar után. And the hamvasztás goes to... John és Jane Smith figurái lélektelenek, mint egy divatbemutatóba oltott ravatal konferansziéi. Ezt a feladatot talán csak egy Palik-Csisztu páros tudná akaratán kívül élvezhetõen prezentálni, jelenlegi formájában a szintetikus együttérzés valós idõben feledteti a történéseket. Ebbõl a szempontból komoly sikereket könyvelhet a film, ember legyen a talpán, aki elmondhatja, hogy látta és emlékszik is rá, kvízmûsorok milliós kérdéseinél is komoly fejtörést okoz majd. A történet banalitásán nyavajgástól és bármilyen egyéb filmhez hasonlítgatásától megkíméljük T. Olvasóinkat, mert tök fölösleges. Minthogy az akció vállalható karakterek híján teljesen hidegen hagyja a nézõt, a vígjáték-vonallal lehetett volna valamelyest oldani a nézõk feszültségét, ám ez sem sikerült. A megasztárok minduntalan ismételgetett beszólásainál csak a Vince Vaughn karaktere kínosabb, aki szegény egy használható sort sem kapott. Mégis kinek a háta? Ha szar a forgatókönyv, az operatõr bármilyen önálló ötlet híján az elmúlt 6 év akciókliséibõl próbál valamit összegányolni, a rendezõ igazából jelen sincs a forgatáson, még mindig ott vannak a sztárok, akik pusztán kisugárzásukkal elviszik a filmet. Ritka alkalom, de sikerült az Ocean's Twelve-nél is súlytalanabbá tenni Pittet, Jolie-t pedig amúgy sem magával ragadó mélysége miatt szokták akciófilmekben alkalmazni. Két zsák cement között komolyabb érzelmek dúlnak, mint Pittéknél, akik nem erõltették meg semmilyen izületüket a forgatás kedvéért. Romantika helyett például van egy kis testfelépítésre apelláló vonzerõ. Pitt ugyan kicsit leeresztett a Trója óta, és ezzel elõbuggyantak ráncai, azért összességében jól tartja magát így negyven fölött. Jolie szilikonszájával ugyanúgy csücsörít, mint a Tomb Raiderekben bármikor, még falat is mászattak vele, hogy jobban feszüljön. Kettejük között, ha bármi mûködik ezen a vásznon, az a szex. A sors iróniája, hogy a legjobb pillanatukat, azaz a tocsogós, fülledt ágyjelenetet kénytelenek voltak kivágni egyrészt a Brad Pitt, Jennifer Aniston sztárpár válásakor Jolie ellen felbõszült közvélemény miatt (a forgatáson készült paparazzifotók szerint viszonya volt Pitt-tel), másrészt a cenzúra hatására, ami 18 éven felettieknek szóló besorolással fenyegette a filmet. Doug Liman rendezõ a Nyomás! (Go) és a Bourne-csapda után jelentõs luftot rúgott ezzel a kötelezõ fizetéskiegészítõ körrel, dehát hülye lett volna kicsit több idõt szöszölni ezzel az anyaggal. A stáb vélhetõen jobban érezte magát a forgatáson, mint a nézõ, aki jobban tette volna, ha megvárja, amíg tévében nyomják Mr & Mrs Smith lassított akciójeleneteit. Rádi Gábor
Módosítás dátuma: 2005. július 20. szerda