Budapest, 2013. május 16. - Wagner és magyar barátai címmel kiállítás nyílik pénteken a Liszt Ferenc Múzeumban, a Régi Zeneakadémia épületében.

A Richard Wagner születésnek 200., halálának 130. évfordulója alkalmából rendezett tárlat a német alkotó magyar zenészekhez, elsősorban Liszthez fűződő mély kapcsolatát mutatja be.
A kiállítás 2014. május 15-ig látogatható. "Újdonság lesz, hogy tableteket - egyelőre hármat - kölcsönözhetünk a vendégeinknek, ezek segítségével bőséges kiegészítő zenei, kép- és szöveganyagot nézhetnek, illetve hallgathatnak meg, amelyek nem fértek be a tárlókba, de a bennük látható dokumentumokhoz kapcsolódnak" - mondta el az MTI-nek Domokos Zsuzsanna, a múzeum igazgatója.
Eckhardt Mária neves Liszt-kutató segítsége nélkül nem lehetett volna ilyen izgalmas az anyag - hangsúlyozta Domokos Zsuzsa. A múzeum korábbi igazgatója tavaly gazdag anyagot hozott a Régi Zeneakadémiára letétként a győri Richter János Archívumból, a karmester volt Wagner műveinek avatott megszólaltatója, Bayreuth első karmestereinek egyike. Sírja Liszt kriptájának közelében van Bayreuthban.
"Wagner magyar barátainak többsége Liszten keresztül ismerte meg a német mestert. Wagner pozitív magyar fogadtatása mögött - különösen a kezdetekben - Liszt állt. Ő vezényelte 1850-ben Weimarban a Lohengrin ősbemutatóját. Az ő művészi szövetségük alapozta meg Wagner Magyarországhoz fűződő viszonyát az 1850-es évektől kezdődően. Kiállításunk fő szála a két zeneszerző életre szóló barátságának, pozitív művészi egymásra hatásának kiemelésére épül, és ennek tükrében mutatja be közös magyar kapcsolatukat is" - mutatott rá az igazgató.
Plakát tanúsítja, hogy először Erkel Ferenc vezényletével hangzott el Magyarországon Wagner-mű. A Tannhäuser-nyitányt 1853. december 8-án, az újonnan alapított Filharmóniai Társaság második koncertjén játszották a Nemzeti Múzeum dísztermében.
Wagner egyik legfontosabb magyar barátja, Reményi Ede 1853-ban ismerte meg Wagnert. Liszt weimari körének több tagjával együtt, Peter Cornelius, Joachim József, Dionys Pruckner és Brahms társaságában részt vett a karlsruhei háromnapos zeneünnepélyen, amelynek végeztével Liszt javaslatára elutaztak Wagnerhez Bázelbe. A találkozásra Reményi Ede fotográfiája emlékeztet.
A Tannhäusert is Erkel mutatta be 1871. március 11-én a Nemzeti Színházban. A díszleteket - amelyet a kritikák külön elismeréssel illettek - Moritz Lehmann készítette.
Wagner első pesti látogatására 1863 júliusában került sor - idézte fel Domokos Zsuzsa. A meghívást Reményi Ede indította el, Mosonyi Mihály szintén bátorította Wagnert a látogatásra. "Két hangversenyének nagyon élénk visszhangja volt a magyar sajtóban. Jókai Mór lapja, a Hon osztatlan lelkesedéssel fogadta Wagnert és Arany János is hallatta szavát lapjában, a Koszorúban. A színes és érdekes szövegekből itt csak két rövid részletet tudunk közölni, a folytatást a tableten találják meg a látogatók" - fűzte hozzá.
A bayreuthi színház alapkövét Wagner születésnapján, 1872. május 22-én tették le. Az ünnepségen, amelyen Beethoven IX. szimfóniája hangzott el, a Nemzeti Színház művészei közül többek között Trautsch Károly (nagybőgő), Kühner (trombita), Sabathiel József (hegedű) és Reinel Albin (klarinét) vettek részt. Reinelt Wagner az 1863-as pesti koncertje alkalmával ismerte meg, és ragaszkodott hozzá. Az üstdobon Richter, a nagydobon és triangulumon Bellovics Imre játszott - ismerhető meg a kiállított dokumentumokból.