1994. április 4. - A siófoki szabadtéri színpadon hófehér nadrágkosztümben szép fiatal leányzó hajladozott. És ahogy énekelt! Még a zsűrit is levette a lábáról. Az Interpop fesztiválon Anita kapta a nagydíjat 1988. július 23-án.
– Ami a fesztiválokat illeti, elég sokszor szerepel.
– Ez igaz, hiszen Közép-Európát körbejártam. Énekeltem a finnországi Lahtiban, Rostockban a Tenger és ember fesztiválon, Bukarestben gálavendég voltam, Burgaszban pedig az Aranyhomok fesztiválon szerepeltem. De fölléptem Ausztriában és Belgrádban is. A siófoki nagydíj előtt pedig én kaptam a legjobb női előadónak járó díjat a pozsonyi Lyra fesztiválon. Nagy sikerem volt a sopoti dalfesztiválon is, ahol éjfél körül az Életem a tánc című számomra a nézők táncra perdültek. Az ottani két nótámat a Superchannel hónapokig adta. Erről jut eszembe, szívesen átvenném, mert nincs meg videón.
- Meglepte az eMeRTon-díj?
- Egyik szombat reggel, hajnali fél nyolckor csöngött a telefon - azt sem tudtam, ki vagyok, hol vagyok -, és a bizottság egyik tagja újságolta, hogy én kaptam a fiatal tehetségnek ítélt díjat. Lassan kezdtem fölfogni, miről is van szó. Ezzel most lezárhatok egy szakaszt: a naiv és kezdő énekesnő korszakát. Azt hiszem, hogy nagyjából már tudom, amit egy énekesnőnek tudnia illik. Most már nem tehetem alacsonyra a mércét. Már csak „percek kérdése", és megjelenik a májusra tervezett nagylemezem. Ilyenkor mindenkinek nagyon elkel és jólesik a biztatás.
- Milyen lesz az új zenei anyag?
- Meg akarom őrizni a stílusomat, ezért egységes anyag összeállítására törekszünk: jól táncolható funky és soul hangulatú számokkal. Zétényi Zoltán - A szerző felvétele