Nyílt levélben határolódott el a Magyar Állami Operaház péntekre tervezett, a zeneszerzõre nézve szerinte súlyosan sértõ Bartók-bemutatójától Vásárhelyi Gábor, a komponista jogutódja.
"... mint Bartók Béla jogutódja, és egyben mint a 2006-os állami Bartók Béla Jubileumi Év védnöke elhatárolódok a Magyar Állami Operaház Bartók-estjétõl" - fogalmazott Vásárhelyi Gábor az MTI-hez hétfõn eljuttatott, Hegyi Árpád Jutocsa fõigazgatónak címzett levélben.
Mint kifejtette, Bartók Béla születésének 125. évfordulóját fontosabb ünnepnek tartja saját maga és a magyar kultúra számára annál, minthogy "a mûveit sértõkkel" vitákba keveredjen.
A jogutód azt írta: a közte és a fõigazgató elõdje, Szinetár Miklós között egy éve kezdett, majd Hegyi Árpád Jutocsával folytatott egyeztetések Bartók Béla színpadi mûveit bemutató estrõl "láthatóan nem vezettek eredményre".
Úgy ítélte meg, a Lõcsei Jenõ által koreografált A csodálatos mandarint "a szövegkönyvtõl teljesen eltérõen, a mû integritására és Bartók Bélára nézve súlyosan sértõen" tervezik bemutatni.
Bûnt követ el
Hegyi Árpád Jutocsa úgy foglalt állást a pénteki, három színpadi mûvet magában foglaló Bartók-premier kapcsán: a jogörökös "jogtalanul és érthetetlen okból" meg akarja akadályozni a bemutatót, amit azonban mindenképpen megtartanak. A fõigazgató szerint a jogörökös "egyoldalúan és jogszerûtlenül" akarja felbontani azt a szerzõdést, amelyet az Operaház még Bartók Bélával kötött.
Mint írta: az Operaház teszi a dolgát, remekmûveket mutat be tehetséges, korszerû interpretációban; ez a kötelessége a közönség és a halhatatlan szerzõk felé. Hegyi Árpád Jutocsa szerint "aki ezt meg akarja akadályozni, az nézetem szerint bûnt követ el a kultúrával, a szabad alkotómûvészettel és a közönséggel szemben".
Tiszteletben tartják, de
A dalszínházban pénteken felújításként A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, illetve A kékszakállú herceg vára címû mûvet mutatják be; a koreográfus Román Sándor és Lõcsei Jenõ, a rendezõ Szinetár Miklós.
Szinetár Miklós rendezõ azt mondta az MTI-nek: tiszteletben tartja a jogutód elhatárolódását, de hozzátette, a közönség és a kritika dönt majd a darabokról. Megítélése szerint az elõadásokban nincs semmi ízléstelen, embertelen elem, amit a szerzõ kifogásolna.
A csodálatos mandarinban nincs agresszív modernizálás, ízléstelenség vagy gusztustalanság, a ma színházában elfogadott szexuális normákhoz képest rendkívül szolid darabról van szó - mondta.
Nem lehet érv
Lõcsei Jenõ koreográfus arról beszélt az MTI-nek: Bartók Bélához teljesen hû adaptáció készült, amelyben semmiféle alapvetõ torzulás nincsen, szinte minden jelenetnél figyelembe vette a szerzõ partitúra-beírásait.
Meggyõzõdése szerint ha Bartók Béla élne, ragaszkodna ahhoz, hogy darabját ne úgy játsszák, mint 1926-ban, 1954-ben vagy 1982-ben. A koreográfus koncepciója szerint ez egy kortalan darab, amelyben Bartók saját korára reflektált, és amelyet jelen idõben kell játszani ahhoz, hogy a történet hiteles lehessen. Õ csak hozzáigazította a 80 évvel ezelõtti darab keretét a XXI. század elejéhez, tette hozzá.
Elmondta, Vásárhelyi Gábor mérnök ragaszkodott volna ahhoz, hogy ne legyen több szereplõ a darabban annál, mint ahogy azt Bartók megírta. Lõcsei Jenõ szerint azonban ez nem lehet érv egy mûvészeti vitában.