FotoMedia

2022. április 8. - Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása.

Kolozsvár, 2022. április 6. - Tőkés László szerint a nemzeti oldal magyarországi választási győzelme után az erdélyi magyarságnak ideje újrafogalmaznia azokat a programpontjait, amelyekben stratégiai partneri támogatást vár a felelős magyar kormánytól.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt erről, miután gratulált a Fidesz-KDNP választási sikeréhez. Úgy vélte: az erdélyi magyarságnak is része volt e siker elérésében.
Az újrafogalmazandó erdélyi magyar programpontok között a támogatáspolitikát, a külhoni magyarság politikai céljainak, valamint a magyar nyelvű felsőoktatásnak a támogatását említette. Úgy vélte: leginkább az autonómia terén van szükség arra, hogy új fejezetet nyissanak, mert "már csak csordogál az autonómia ügye, és létjogosultságát veszíti, ha nem tudjuk képviselni".
Kívánatosnak tartotta, hogy a román kormány is vállaljon felelősséget a Románia területén élő magyarokért, identitásuk megőrzéséért, és a külhoni románokért is.
Tőkés László az erkölcs és politika összefüggéseiről is kifejtette véleményét. Úgy vélte: a nép szolgálatában Krisztusról kell példát venni, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy ő szolgáljon.
"A választók nem is szavaznának olyan vezetőkre, hacsak nincsenek félrevezetve, akik nem szolgálják az értékeiket, az érdekeiket" - jelentette ki a politikus bírálván azt a nézetet, hogy a politikában nem érdemes az erkölcsöt keresni.
Tőkés László úgy vélte: nincs helye annak a gyűlöletkampánynak, amit a hamis katolicizmus égisze alatt Márki-Zay Péter folytatott. Erkölcsi szempontból fontos eredménynek tartotta a Jobbik "alászállását", és a Mi Hazánk felemelkedését. "Nem érdemel mást, aki a genézise alapján álló elveket megtagadja" - jelentette ki.
A sajtótájékoztatón Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke és Sándor Krisztina az EMNT ügyvezető elnöke is részt vett.
Csomortányi örömének adott hangot azért, hogy a választási kampány során nem sikerült éket verni az anyaország és a határon túli magyarok közé. A Marosvásárhely mellett talált kidobott szavazólapok ügyét provokációnak minősítette, "mely visszahullott azokra, akik kitalálták". A politikus kitért arra is, hogy az EMNT és az EMNP aktivistái több mint 68 ezer erdélyi magyarnak segítettek a levélszavazatok eljuttatásában.
Sándor Krisztina elmondta: az EMNT irodahálózatában nem állt meg a munka, most áttértek arra, hogy a romániai népszámlálás önkitöltős szakaszában nyújtsanak segítséget az embereknek.

Budapest, 2022. április 5. - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatja a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály (EMFA) megalkotását, amennyiben az csak alapvető szabályokat és garanciális feltételeket rögzít, de a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízza.
Az NMHH az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kifejtette: az Európai Unió Bizottsága egy olyan javaslat kidolgozását tervezi, amely a média belső piaci működésének átfogó szabályozásával egészítené ki a jelenlegi szabályozást. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály (EMFA) a bizottság tervei szerint a televízió-, a rádió-, valamint a nyomtatott és elektronikus sajtóágazaton kívül bizonyos esetekben olyan online platformokat is érintene, mint például a közösségi hálózatok és a videómegosztó oldalak. Az EMFA jelenleg konzultációs fázisban van, és a tervezet hiányában annak tartalma még nem ismert - jelezték.
Azt írták: az NMHH egyetért azzal, hogy a szabad véleménynyilvánítás erősíti a demokratikus vitát, ezért a média szabadsága és sokszínűsége alapvető pillére a demokratikus rendszereknek. A hatóság ezért üdvözli a bizottság kezdeményezését, valamint a médiaszabadság, -függetlenség és -pluralizmus megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéseket.
Az EMFA nyilvános konzultációján viszont az NMHH aggályait fejezte ki, mert meglátása szerint - többek között a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében - kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme - írták.
"A médiaszabályozásban az uniós jogalkotási hatáskör nem bővíthető korlátlanul, nem terjeszthető ki a teljes médiarendszerre, mert ez kizárólagos tagállami hatásköröket sérthet" - szögezték le, kiemelve: ezekben az esetekben az uniós fellépés sértheti a tagállamok szuverenitását, valamint a tagállami jogalkotási hatásköröket.
Az NMHH felhívta a figyelmet arra is, hogy az eltérő kulturális hagyományok, jogrendszerek és médiapiaci sajátosságok miatt a tagállamok sajtó- és médiapiaca is lényegesen különböző. Emiatt úgy vélik: a szektorban működő szereplők uniós szintű megerősítése és támogatása kérdésében a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni az általános érvényű uniós szabályozás kialakítása helyett. "Különösen igaz ez a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, a közszolgálati médiaszolgáltatásra, az állami hirdetésekre és a piacra lépési feltételekre" - emelték ki.
Ezért az Európai Unió szerepvállalása az NMHH álláspontja szerint e szektorban leginkább a határon átnyúló szolgáltatásoknál merülhet fel - olvasható a közleményben.

2022. március 21. - Tíz vezető szakember véleményezte a Magyar Pszichiátriai Társaság nagy port kavaró állásfoglalását